Tapintható írás-olvasás (Braille) tanítása
Egy speciális írásmód, amely ismeretének különös haszna talán felbecsülhetetlen: a saját írás és jelöléseik elolvasásának újbóli képessége - Braille-írás-és olvasás. A Braille írás ismerői különböző eszközökkel: -írógéppel, -táblával és -pontozóval jegyzeteket, telefonregisztert készíthetnek, Braille-feliratokat írhatnak, és ezzel jelölhetik meg eszközeiket, hangzó anyagaikat. A braille írás-olvasás elsajátítása, a felnőttkorban látásukat vesztőknek újra megadja az olvasás és írás lehetőségét, élményét. A felnőtt korban látássérültté váló emberek egy része szívesen megismerkedik a Braille-olvasás és -írás rendszerével, és motivált az újfajta ismeretszerzési mód elsajátítására. Nekik tudnak szakembereink segíteni az elemi rehabilitációs központban, ezzel az ingyenes szolgáltatással.
Néhány érdekesség - A Braille – írás története
Louis Braille- a pontírás megalkotója, aki háromévesen egy baleset következtében vesztette el a látását. Később felvették ösztöndíjasként a Párizsi Vakok Intézetébe, ahol 1821-ben megismerkedett egy Charles Barbier nevű férfi ötletével: Barbier pontokat nyomtatott egy erős kartonlapra, amelynek hátoldalán – mivel kiemelkedett a pontok helye – egyfajta kitapogatható írás jött létre.
Alapvetően katonai célra fejlesztette a módszert, de hamar felismerte a benne rejlő potenciált, ez a kezdetleges ábécé viszont sokkal bonyolultabb volt, mint a végső rendszer, és ezt továbbfejlesztve – jobban mondva, leegyszerűsítve – született meg a ma is ismert pontírás. Braille ekkor még csupán 12 éves volt, de annyira lelkesítette a lehetőség, hogy mindössze egy nyári szünet alatt tökéletesítette a módszert. Barbierrel ellentétben ő az 5-5 pont helyett csak 3-3 pontot használt két függőleges sorban, és ezzel mintegy 63 jelet volt képes kifejezni, továbbá még hangjegyírást is készített.
A kidomborított pontokból álló jeleket az ujjbegyekkel tapogatja le használója. Eleinte csak az intézeten belül vált népszerűvé, de az 1844-es párizsi ipari kiállításon a nyilvánosság számára is bemutatták a Braille-írást, amely innentől kezdve egyenes úton volt a világhír felé. 1878-ban hivatalosan is a vakok iskoláiban használatos, nemzetközi módszerré nyilvánították.
Magyarországon 1893-tól terjedt el, és megkezdődött a nyomdai integrálása. Eleinte kézzel készültek a Braille-könyvek, amely rendkívül időigényes fizikai munka volt. De akárcsak a betűnyomtatásnál, itt is hamar megjelent a nyomóelemes módszer, amelyet természetesen felváltott a modern, számítógépes technika. A korszerű eljárásoknak köszönhetően lehetséges akár kétoldalú pontírásos nyomtatás is, és egyre több cégtáblán, épületben és térképen jelenik meg a minket körülvevő világban ez az írásmód. A Braille-írás, mint minden élő nyelv, a mai napig folyamatosan változik és fejlődik, ahogy a hozzá kapcsolódó nyomtatási folyamatok is követik műszakilag az igényeket.
Január negyedike a Braille- írás világnapja, amely Louis Braille születésnapja.
A Braille -írással kapcsolatos források:
https://nyomdablog.hu/braille-iras-tortenete/
https://www.mvgyosz.hu/braille-iras
Látásvizsgálat és látástréning
A funkcionális látásvizsgálat az elemi rehabilitációba való bekerülés gyógypedagógiai fókuszú diagnosztikai vizsgálata, azoknál a látássérülteknél, akik látásmaradvánnyal rendelkeznek. Célja, hogy a gyakorlatban hasznosítható látási funkciók feltérképezésével megállapítható legyen, hogy a kliens milyen mértékben képes látásmaradványára támaszkodni a közlekedés-tájékozódás, a mindennapi tevékenységek, az olvasás és információszerzés területein. A látásvizsgálaton a szemészeti és egyéb orvosi dokumentumok tanulmányozása mellett a szakemberek mérik a távoli látásélességet, a közeli látásélességet, a kontrasztérzékenységet, vizsgálják a centrális és perifériás látóteret, a fényviszonyokhoz való alkalmazkodást és a színlátást is. Ezen kívül felmérik azt is, milyen adaptációs technikákkal, optikai és/vagy elektronikus segédeszközökkel javítható a kliens látása. A vizsgálaton résztvevő látássérültet megkérdezik arról, ő maga milyen eszközöket, módszereket használ, és milyen jellegű segítséget igényel. A kliens a vizsgálat során megismeri szembetegségének látására gyakorolt hatását, a látássérülés mértékét éppúgy, mint a viszonylag épen maradt funkciókat; kipróbálja és kiválasztja a számára legmegfelelőbb látásjavító adaptációs technikákat, optikai és/vagy elektronikus segédeszközöket. A látásvizsgálatot követően a szakemberünk a kliens számára igény szerint látástréninget javasol.
E látástréning célja olyan vizuális készségek és technikák tanítása, amelyek segítik az adott látásmaradvánnyal a legoptimálisabb látás megvalósulását: megfelelő lokalizációval, tekintetváltással, álló és mozgó inger szemmel követésével és pásztázással. Szintén a tréning keretében kerül sor a látásvizsgálaton kiválasztott optikai segédeszköz használatának megtanítására.
Informatika oktatás
A számítógép, az okostelefon, az internethasználat ugyanúgy hatalmas lehetőségeket jelent egy látássérült felhasználó számára, az információszerzés és tájékozódás pedig olyan kommunikációs csatornákat tesz elérhetővé, amelyek segítik az egyén integrálódását a többségi társadalomba.
A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ szolgáltatásai keretén belül kérhető a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása. E tevékenység célja, hogy a résztvevők megismerjék és elsajátítsák a számítógép-és okostelefon kezelés alapjait vagy megtanulják az addig vizuálisan kontrollált készségeik gyakorlásához szükséges adaptált technikákat, eszközök használatát, és ezzel lehetőséget kapjanak arra, hogy kompenzálhassák a látáscsökkenésük miatti hátrányukat az információkhoz való hozzáférésben, a tájékozódásban és kapcsolattartásban. Megismerjenek olyan, önálló életvitelt segítő alkalmazásokat, lehetőségeket, amik segítségével képesek ügyeiket intézni, figyelemmel kísérni, illetve amelyek segítséget nyújthatnak nekik a közlekedésben és egyéb olyan tevékenységekben, amiket látássérültként egyedül nehezen tudnak elvégezni, vagy megerősítésre van szükségük benne.
Informatika - és okostelefon - oktatóink egy kivétellel maguk is látássérült emberek.
A mindennapos tevékenységek újratanítása
Hogyan tud egy látássérült ember mosni, főzni, vasalni, takarítani? Ezeket a tevékenységeket, hogyan sajátíthatja el? A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ szolgáltatásainak részeként, mindezekben segíteni tudnak szakembereink, a kliens igényei szerint.
A mindennapos tevékenységek tanításának célja azoknak a speciális technikáknak a megismertetése, amelyeknek segítségével a látássérültté vált ember alapvető életvezetési feladatait el tudja látni. A személyes higiéné, az egészség megőrzéséhez szükséges tevékenységek (pl. gyógyszerek adagolása, lázmérés, sebkötözés stb.), az öltözködés, a mosás, vasalás, a pénzkezelés, a rendszerezés, a takarítás, a konyhai munkák, a varrás, a növényápolás, a szerszámok és az életvitelt segítő eszközök használata tartozik a mindennapi tevékenységek újratanulásának körébe – egyéni igények és szükségletek felmérése, feltérképezése alapján. Sokat segít a környezeti adaptációt segítő jelölési módoknak, aliglátóknál/gyengénlátóknál a megfelelő megvilágítás kialakításának, kontraszt erősítésének lehetőségeinek a megtanulása, elsajátítása.
A mindennapos tevékenységek újra/tanítására a rehabilitációs központban vagy a látássérült ember otthonában kerülhet sor.
A pszichológiai tanácsadás
A látásvesztés traumatizáló hatású, összetett, biopszichoszociális történés. Egy, a teljes személyiségre, az életvezetés minden területére kiható, hosszú távú következményekkel járó krízishelyzetről van szó, amely nem csupán a látássérült embert, hanem családját és környezetét is érinti.
A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ szolgáltatásai között ingyenesen elérhető pszichológiai rehabilitáció fókuszában, a látásvesztés gyászfolyamatának kísérése és az adaptációs folyamat támogatása áll. Célja az elhordozás segítése, a kliens és családjának realitásban tartása, a kialakult negatív önmeghatározás mérséklése, pozitív irányba terelése, új jövőkép kimunkálása. A pszichológus az elemi rehabilitációs szakember csapatban dolgozik, segíti a kliens leghatékonyabb készségtanulását.
Az elemi rehabilitáció célja, hogy helyreállítsa a kliens képességeit (magabiztos közlekedés, mindennapos tevékenységekben való önállóság), helyreállítsa a kapcsolatot a különféle információforrásokkal (médiumok használata). A pszichológiai munka részleteit a pszichológus szakmai kompetenciái és a kliens igényei és lehetőségei együttesen alakítják ki.
A szociális munka
Az Elemi rehabilitációs központunkban a szakember-team tagja a szociális munkás. Feladata igen sokrétű: munkakörébe beletartozik a kliensfelkutatás, képességfejlesztés, az információnyújtás és segítség a kliens mindennapi ügyeinek az intézésében, segítő beszélgetések vezetése, amelynek célja a kliens problémáinak feltárása értő figyelemmel.
Segítséget nyújthat még a kliens szabadidős tevékenységeinek a szervezésében, a kliens sorstárs vagy látó közösségbe irányításában.
A szociális munka részét képezi az életvezetési tanácsadás is, amely kliens életminőségének, életvezetésének az elfogadása szempontjából egyaránt hasznos. Fontos feladata a szociális munkásnak a kliens igénye szerinti szolgáltatások felmérése és szervezése, például: étkeztetés, házi gondozás, nappali ellátás.
Fontos eleme még a szociális munkának a hozzátartozóval történő együttműködés. Általában a klienst érintő kérdéseket, problémákat különbözően élik meg és tapasztalják. A segítségnyújtás szempontjából szükséges a folyamatos szemléletformálás(érzékenyítés) a mindenki számára elfogadható célok megfogalmazása, esetleges konfliktuskezelés, mediáció.
Elemi rehabilitációs központunk szociális munkása részt vesz az első interjúk felvételében és a kliensek gondozásában, segítésében.
Tájékozódás és közlekedés tanítása
Az önálló élet egyik alapfeltétele az önálló közlekedés. A látássérült emberek közlekedés tanulása során útvonalakat tanulnak, ahhoz, hogy A pontból B pontba eljussanak. Egy -egy úticélt mindig a megtanult útvonalon járnak végig, hiába van esetleg rövidebb út, csak a számukra biztonságos és begyakorolt útvonalon közlekednek. Egy -egy útvonal megtanulása több hetet is igénybe vehet.
A tájékozódás és közlekedés tanítás célja, hogy a látássérült személy, egyéni adottságainak megfelelően önállóan közlekedővé váljon. A tájékozódás és közlekedés tanítás nem a fehérbot használatának megtanításával kezdődik, és a későbbiekben is – a bot használat technikájának tanítása mellett – a sok más készség és képesség fejlesztését is magába foglalja. Kognitív készségek fejlesztését, szomatikus, percepciós képességek fejlesztését, tájékozódást és közlekedést segítő technikák elsajátítását. Az érzékszervek és érzékelés fejlesztését. A tájékozódáshoz, közlekedéshez szükséges bottechnikák kialakítását zárt és nyitott térben. A fehérbot használatának tréningje a megfelelő bottechnika kialakítását, majd a bot taktilis és akusztikus jelzéseinek érzékelésének, a szerzett információ elemzésének és az ezekre való gyors és adekvát reagálás fejlesztését jelenti.
A tréning alapelve a fokozatosság, A tréning része a segítségkérés és a rossz segítség elutasításának kialakítása. Fontos, hogy a látássérült ember reálisan ismerje fel azokat a helyzeteket, amiket nem képes egyedül megoldani, és ezekben tudjon a látó járókelőktől segítséget kérni, vagy udvariasan visszautasítani a felkínált, sőt időnként ráerőszakolni próbált segítséget.