A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ 2017. október 1- én nyitotta meg kapuit, Szolnokon, a Hild Viktor u. 1. szám alatt.
A központ az NSZI által meghirdetett LSER2017 pályázat finanszírozásában indult el, és azóta az LSER2018, LSER2019, LSER2020, LSER2021, LSER2022, LSER2023, LSER2024 pályázatok támogatásával működik. Fenntartója a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete. A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ régiós szolgáltatóként, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyében látja el a látássérült személyeket. Az LSER 2017 elindulásával egy egyesületi hátterű, saját arculatú, maximálisan kliens-és kapcsolatfókuszú elemi rehabilitációs ellátást terveztünk és valósítunk meg. Eszközrendszerünk, szakmai csapatunk a 4 év alatt alakult ki. Ez egy hosszútávú építkezés, amelynek minden egyes eleme kiemelten fontos.
A JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ 16 éves kortól nyújt ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást.
Az elemi rehabilitációs szolgáltatás elsősorban a felnőttkorban látássérültté vált személyek és hozzátartozóik számára kínál arra lehetőséget, hogy megváltozott élethelyzetükben újra képessé váljanak az önálló életvitelre és a társadalom aktív tagjává válhassanak. A látássérülés mindenkinél különböző okok miatt lép fel és különböző mértékű, a megélt hiányok és nehézségek más-más hatással lehetnek az érintett személy életére nézve. Az elemi rehabilitáció sok lépésből álló folyamat, amelynek megvalósításához széles spektrumú, eltérő speciális szaktudással rendelkező szakemberek együttes, összehangolt munkája szükséges a látássérült emberrel. Az elemi rehabilitáció a látássérülté vált személyeknek segít az akadályok leküzdésében. Minden látássérült ember más készségekkel, szükségletekkel és igényekkel vesz részt az elemi rehabilitációs folyamatban, amely személyre szabottan működik. A szolgáltatás hozzájárul a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztéséhez. Az elemi rehabilitáció látássérült embereknek nyújt segítséget abban, hogy ismét önálló, a családjuk, környezetük segítségétől független életet élhessenek, tanulhassanak, dolgozhassanak. A látássérülés következménye, hogy több élethelyzet megnehezítetté, kivitelezhetetlenné válik, számos hétköznapi tevékenység kapcsán ütközhet olyan akadályba, mely korábban nem okozott nehézséget.
A jó látás és a látássérülés között nyilvánvalóan folyamatos az átmenet. Az ép látáshoz képest lehet rosszabb a látása valakinek anélkül, hogy ez a mindennapokban súlyos problémákat okozna számára. A hagyományos definíció a látásélesség, latinul a vízus értékében határozza meg azt az értéket, a 0,3-at, ami alatt már gyengénlátásról, aliglátásról vagy vakságról beszélünk. A látás működéséről szerzett újabb ismeretek és a rehabilitációról kialakuló szemlélet azonban ezt a kategorizálást nagymértékben megváltoztatta. Egyrészt abban, hogy a vízus nemcsak nem az egyetlen, de nem is a legjobb meghatározója a látássérülés mértékének. A mindennapok nehézségeit jobban meghatározza a látótér sérülése és a csökkent kontrasztérzékenység. Ezen kívül egészen másfajta látásproblémákat okoz a látás idegrendszeri működésének sérülése, amely sokszor vízus értékekben nem is kifejezhető. Másrészt változott a rehabilitáció szemlélete, amely szerint nem a szakember vizsgálati eredményeit, hanem a látássérült ember tényleges, mindennapi élethelyzetekben megélt képességeit fogadja el mértékadónak. Ez a funkcionális szemlélet érvényesül az elemi rehabilitációban, hiszen a látássérültnek nem az orvosi szobában vagy más vizsgálati helyzetben kell teljesítenie, hanem a mindennapok feladataiban. Nagyobb súlyt kap a látássérült ember saját megítélése, megküzdése, rezílienciája. A szakember feladata, hogy információkkal, útmutatással, mások tapasztalatából szerzett ötletekkel segítse a látássérült embert, hogy ismerje meg saját lehetőségeit és korlátait és mindazokat az adaptációs módokat, eszközöket, technikákat, amelyek segítségével el tudja érni a sérült látásában rejlő maximális funkció kihasználását.
Elemi rehabilitációs központunkba jelentkező látássérülteket mindezekben egy szakember csapat segíti, melynek tagjai látássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusok, szociális munkások, pszichológus, klienskoordinátor, informatikai- és okostelefon -oktatók, személyi segítő. A kliensek segítése modulrendszerben valósul meg, amely egyben szolgáltatási palettánkat is adja. A kapcsolatfelvétel, első interjú és a funkcionális látásvizsgálat után kerül sor a kliens igényei alapján tájékozódás-közlekedés tanítására, mindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítására, látástréningre, braille-írás és -olvasás tanítására, kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítására, pszichológiai támogatásra.
A kliensek ellátása a központban ambuláns ellátás, vagy lakóhelyükön otthonellátás keretében valósul meg.
Az elemi rehabilitációs szolgáltatás 2020 januárjától törvényi keretek között működik. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény IV. fejezete, a 2019. évi CXXVI. törvény 70§, a 490/2020. (XI. 11.) Kormányrendelet valamint az Elemi rehabilitációs szolgáltatások Etikai Kódexe szabályozza.