Nagy Zsuzsanna
„látáspszichológus”
(gyógypedagógus,
egészségfejlesztő szakpszichológus,
szakmai vezető
Nagy Zsuzsanna vagyok, tiflopedagógus – egészségfejlesztő szakpszichológus. 2017 novembere óta dolgozom a Vakok-és Gyengénlátók JNSZ megyei Egyesületénél, a Rehabilitációs Központ szakmai vezetőjeként.
Kiskoromban, mikor megkérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni, azt feleltem, hogy apáca vagy pék. A gyógypedagógiai főiskolát tiflopedagógia-oligofrénpedagógia szakon végeztem Budapesten. A tiflopedagógia, hozta meg számomra azt a másfajta látásmódot, ami a vizuális csatornán túli látás tanulását és tanítását eredményezte az életemben.
Főiskolás koromban, az egyik csoporttársam édesapjához eljártunk Istentiszteletre. Jakab Miklós bácsi református lelkész volt és vakoknak, siketeknek tartott Istentiszteleteket. Sok éven át pedagógiai szakszolgálatban dolgoztam, majd 2013-ban kerültem a Vakok Állami Intézetéhez, JNSZ megyei elemi rehabilitációs szakemberként, ahol felnőtt látássérült emberekkel dolgoztam. A Vakok Állami Intézete a Fehér Apácák Mária Misszionárius Testvérek egykori rendházában működik ma Budapesten. Az egészségpszichológia keretet ad eddigi ismereteimnek és integrálja azt a tapasztalati tudást, amit eddigi utamon összegyűjtöttem: rálátásom lett arra, hogy a tudomány ismerete, valamint a segítő és a páciens személye mellett, hogy válik a kapcsolat döntővé a segítségadás folyamatában. Valamint az ember egészségét, teljességét hirdetve mennyire fontos a test, a lélek, a kapcsolatok és az önmegvalósítás harmóniájának megvalósulása életünkben.
Évekkel ezelőtt olvastam Ram Dass: Hogyan segítsek? c. könyvét. Abban ír egy történetet egy fiatal orvosról, aki öreg, rákos betegnek mutatkozik be, elmondva nevét, végzettségét, titulusát. Az Öreg nem engedi ki a kézfogásból a kezét és annyit kérdez: és még? Erről az „és még”-ről szól a munkám: a prevenció – kuráció - re/habilitáció „hippokrátészi hármas” gyakorlatában, az Ige vezetésével.
Lábam előtt mécses a te Igéd, ösvényem világossága.
(Zsolt 119, 105)
Mártonné Guth Tímea
(gyógypedagógus)
Mártonné Guth Tímea vagyok, látássérült személyek pedagógiája szakos gyógypedagógus, 2013-ban végeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon.Munkám során látássérült gyermekekkel is foglalkozom (óvodai fejlesztések, és iskolai fejlesztések keretein belül), és azt tapasztalom, hogy a gyermekkorban az iskola-előkészítésre, az iskolai tanulmányokra, azok megsegítésére helyeződik a hangsúly.Úgy gondolom, hogy az elemi rehabilitáció keretein belül egy még fontosabb célt szeretnénk megvalósítani: megadni a látássérült személyek önálló életvezetéséhez szükséges ismereteket, módszereket, technikákat!Segítségemmel a kliens elsajátíthatja a Braille írást és olvasást, amely lehetőséget biztosít az információkhoz való hozzájutáshoz, az olvasási élmény átéléséhez.A másik választható modul, a Tájékozódás és közlekedés, amelynek keretein belül a látássérült személy képessé válik az önálló közlekedésre, hogy saját igényeihez és lehetőségeihez mérten ki tudjon mozdulni otthonából, és mindezt biztonságosan tehesse meg.A harmadik terület, amelyben segítem a klienseket, a Mindennapos tevékenységek. Legyen szó bármilyen hétköznapi, vagy háztartással kapcsolatos nehézségről, forduljon hozzám bizalommal, találunk megoldást rá!
„Az elégedett és boldog élet kulcsa a tanulás és az öröm összekapcsolása. Az öröm nélküli tanulás kimerít, a tanulás nélküli öröm pedig rendkívül unalmas.”
(Richard David Precht)
Gulyásné Balla Ágnes
(gyógypedagógus)
Családi minta hatására választottam a gyógypedagógusi hivatást. Keresztanyám is gyógypedagógusként foglalkozik látássérült gyermekekkel, s ő sokszor elvitt az iskolájába. Ott éreztem azt, hogy én is ezt szeretném csinálni.
2007-ben végeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán gyógypedagógusként, látássérültek és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanárként. Három kisfiú boldog édesanyja vagyok. A gyermekeim születése előtt a Vakok Állami Intézete Elemi Rehabilitációs csoportjának munkatársa voltam.
Jelenleg lakóhelyem óvodáinak gyógypedagógusaként dolgozom főállásban. Igyekszem tudásommal segíteni szükség esetén a szülővárosomban Jászapátin, és környékén élő korai fejlesztésben, integrált iskolai oktatásban és elemi rehabilitációban részesülő látássérült gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket.
2017 óta segítem óraadóként a Rehabilitációs Központ munkáját, segítségemmel a Tájékozódás és közlekedés, a Mindennapos tevékenységek, valamint a Braille írás és olvasás technikáit sajátíthatják el a hozzám forduló kliensek.
Tóthné Gulyás Ágnes
(szociálpedagógus)
2006. júniusában végeztem az akkori Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar szociálpedagógus szakon. Több, mint 10 évet dolgoztam család- és gyermekjóléti szolgálatnál, szociális munkásként. Jelenleg megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs mentora vagyok, valamint az Egyesületnél szociális munkás.
2020 októberében csatlakoztam a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ csapatához. Havi 20 órában végeztem szociális munkát. A látássérült személyekkel való közös munka hozzásegített egy új szemlélethez. Soha nem vettem természetesnek azt, amit Isten adott, de most fokozottabban érzem a hálát és a segíteni akarást.
Sajnos nehéz időszak érkezett az életembe 2021. januárjában. Több dolog lehetetlennek, más kilátástalannak tűnt. Eddig én segítettem másoknak, a legjobb tudásom szerint. Most én kaptam segítséget, – mert néha a segítőnek is szüksége van rá – és megtapasztaltam, hogy enélkül mennyivel rögösebb lett volna az út, amin járnom kell. Érezhettem az emberi jóságot, az empátiát, a szeretetet!
Ennek szellemében, újabb tapasztalatokkal gazdagodva, nyitott szívvel dolgozom olyan személyekkel, akiknek nehézségeik vannak látásproblémáik miatt. A szociális munka eszközeinek és módszereinek segítségével tevékenykedem azért, hogy a rászorulók életminőségét javítsam.
„Mintegy csodává lettem sokaknak, de te vagy az én erős bizodalmam.”
(Zsolt 71,7)
Lukács Ágota
(látássérült személyek infokommunikációs segítője)
Vakként születtem 1978-ban. Speciális óvodába és általános iskolába Budapesten jártam, a Vakok iskolájába, (ennek az intézménynek a mai hivatalos neve: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona). Majd szülővárosomban, Mezőtúron, a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségiztem. Néhány évvel később lehetőségem nyílt egy bentlakásos, egy éves szoftverüzemeltető tanfolyamot elvégezni, a tanfolyam végén OKJ-s bizonyítványt szereztem.
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületénél 2012. május 1. óta dolgozom. Részt veszek az Egyesület szemléletformáló tevékenységeiben, illetve a „Fények vakondja” irodalmi pályázat levezetése is az én feladatom.
2017 októberében az Egyesület elindította elemi rehabilitációs központját, ahol olyan emberre volt szükség, aki képes lehet az igénylők számára alapszinten számítástechnikát tanítani, ismeri és használja a különböző képernyőolvasó szoftvereket, a számítógépet, okostelefont képes látás használata nélkül kezelni és minimum OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezik. A rehabilitációs központ indításakor engem találtak legalkalmasabbnak az Egyesület munkatársai közül erre a feladatra. Megköszöntem a bizalmat és azóta is igyekszem az új feladatnak megfelelni, eredményesen végezni azt.
Már kifejezetten ehhez a munkámhoz kapcsolódóan végeztem el 2021-ben az NSZI által indított „Látássérültek infokommunikációs segítője” képzést.
Csodát nem ígérek, mindent én sem tudok, nem vagyok sem tanár, sem gyakorlott oktató, de azt megígérhetem, hogy szívesen utánajárok bármi felmerülő informatikai kérdésnek és a legjobb tudásom szerint segítek eligazodni a számítástechnika és az okostelefonok világában annak, aki igényt tart erre. Emellett azon vagyok, hogy én is tanuljak, új, átadható ismeretek birtokába jussak.
Erdős Viktor
(látássérült személyek infokommunikációs segítője)
1995-ben születtem épen és egészségesen. Családomban mindig voltak látássérült emberek, ezért, nem volt idegen számomra a „fogyatékossággal élő személyek világa”.
Középiskolás koromban kezdett igazán érdekelni az informatika, ezért komolyabban beleástam magam a technológia rejtelmeibe. Ekkor kezdtem el segíteni a családomnak, barátaimnak, ismerőseimnek, ha problémába ütköztek ezen a területen. Majd informatikából is érettségiztem Később az okostelefonok, majd okos otthoni eszközök területén is gyarapodott a tudásom. Ezt követően elvégeztem az ECDL tanfolyamot.
Amikor 2018-ban szinte teljesen elvesztettem a látásom, nem volt kérdés, hogy célom a sorstársak, informatikában való segítése lesz, mely napjainkban szinte elengedhetetlen része életünknek, főleg számunkra, látássérült embereknek. Segítségével kitárul a világ előttünk, akár kommunikációról, ügyintézésről vagy látásunkat segítő, helyettesítő eszközről van szó.
Musitzné Pál Renáta
(látássérült személyek infokommunikációs segítője)
1988. 01. 10-én születtem Erdélyben. 1991 óta élek Magyarországon. 2013 óta vagyok az egyesület munkatársa. 2018-ben elnökségi tagként is képviselem az egyesület érdekeit. Fontos számomra, hogy a célcsoportunk számára hasznos tevékenységet folytassak és a munkámmal hozzájáruljak sorstársaim érdekeinek előre mozdításához.
Ezért örültem ennek az új munkakörnek, ahol ténylegesen, személyre szabottan tudok segíteni a látássérülteknek. Remélem, hogy a befektette munkám meghozza várt gyümölcsét és valóban hasznos tevékenységnek bizonyul!
Kósik Nóra
(látássérült személyek infokommunikációs segítője)
2008-ban végeztem a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Fakultàsàn, tàjgazdàlkodàsi mérnök szakon.
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületével 2010-ben találkoztam először, ahol az elmúlt évek során számos pozícióban próbálhattam ki magam.
Jelenleg az Egyesület által fenntartott Elemi Rehabilitációs Központ munkájában tevékenykedem. Az Egyesület Móra Ferenc úti irodájában is aktívan dolgozom, pályázat írás, illetve megvalósítás területén.
Mikor először találkoztam az Egyesülettel közfoglalkoztatás berkein belül, nagyon nagy hatással volt rám a látássérültek élete, munkája, hogy mennyire gördülékenyen veszik az akadályokat és mennyire szívesen tanulnak, -főleg gondolok itt az önállóságukra. Ahogy telt az idő, és személyi segítő lettem még inkább beleláttam az „ő világukba”, az akadályok leküzdésébe. A mai napig csodálattal figyelem, hogy milyen jól használják a segédeszközök mellett pl.: a mai világban elengedhetetlen infokommunikációs eszközöket.
2021 júliusában elvégeztem egy Gyógypedagógiai segítő munkatárs OKJ-s tanfolyamot. Ezt követően, 2021 július végén felvételt nyertem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra, ahol jelenleg első éves hallgató vagyok.
Addig is, amíg az iskolai évek zajlanak, szeretnék az Elemi Rehabilitációs Központban aktívan részt venni, így informatikai oktatóként gyarapítani a tudásomat.
Pesti Zoltánné
(látássérült személyek infokommunikációs segítője)
1977-ben egy balesetből kifolyólag váltam látássérültté. Iskoláimat látók között végeztem, látássérültekkel személyes kapcsolatom nem volt egészen 1991-ig, ekkor lettem tagja az egyesületünknek. 2006-ban önkéntesként kezdtem tevékenykedni a szervezetben, 2007-ben lettem munkavállaló. 2011. április 7-e óta vezetem Egyesületünket nonprofit menedzserként, az elnöki tisztséggel járó feladatok elvégzésével együtt.
Gyógypedagógiai segítő munkatárs, rehabilitációs mentor, nonprofit menedzser- és ügyintéző, pénzügyi- számviteli ügyintéző, kisvállalkozási gazdasági ügyintéző, óvodai dajka, női- ruhakészítő végzettségeim mellett, több gazdasági-, jogi-, és kommunikációs képzésen, tréningen, valamint szervezet alapú vezető képzésen is részt vettem az évek alatt.
1992 óta ismerem a pontírást, amelyet a mai napig használok, és szívesen ismertetem meg a tapintható írásformák iránt érdeklődőkkel, ha erre igény mutatkozik.
A számítógépet általános iskolás korom óta folyamatosan használom. Több alkalommal is részt vettem informatikai képzéseken tanulmányaim során. A már meglévő tudásom mellé az ECDL bizonyítványomat 2019-ben szereztem meg. Többször nyílt alkalmam segíteni látássérült sorstársaimnak informatikai területen és okostelefon használatban egyaránt. Munkám során az Office programot, levelező-rendszert, a különböző böngészőket, elektronikus pályázati és pénzügyi felületeket, nyomtatványkitöltő programokat is használok.
Három képzésem keretében is szereztem 120 órás gépírásképzést és gimnáziumi tanulmányaim alatt is két évig volt gépírás órám. Az adaptív gépírás oktatása különösen fontos számomra, hiszen egy látássérültnek különösen nagy szüksége van arra, hogy „vakon” szabályosan gépeljen.
"Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy."
(Dalai láma)
„Fiam, ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni kötelességed!”
(Id. dr. Béres József édesanyjának tanítása)
Szabariné Pataki Márta
(klienskoordinációt segítő munkatárs)
Történelem- orosz szakos tanárként végeztem Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Néhány évi tanítás után a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban dolgoztam helyismereti könyvtárosként, szabadidőmben pedig –összekapcsolva a nyelvtudást és a történelem iránti érdeklődésemet – turistacsoportokat vezettem.
A rendszerváltozást követően kipróbáltam magam az üzleti szférában, amikor is rá kellett jönnöm: sorsom másfelé terel.
2017. január 2. óta dolgozom az Egyesületnél. Először, mint mentor-tanácsadó, majd 2018 őszétől a rehabilitációs központ klienskoordinátora. 2020 novemberében hivatalosan nyugdíjas lettem, de mivel az emberekkel való foglalkozás végigkísérte pályámat, azt gondolom: élettapasztalatommal, empátiás képességemmel továbbra is segíteni tudom a rehabilitációban részt vevőket. Így heti két alkalommal, kedden és szerdán ezután is megtalálható vagyok a Hild úti irodában.
Zana Anita
(kommunikációs munkatárs és klienskoordinációt segítő munkatárs)
2020 februárja óta dolgozom a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületénél. Végzettségeimet tekintve újságíró, andragógus, tréner, valamint esélyegyenlőségi és akadálymentesítési kommunikációs szakértő vagyok.
Kommunikációs munkatársként a feladatom sokrétű. Az Egyesület munkáját teljes körű disszeminációs tevékenységemmel segítem. klienskoordinációt segítő munkatársként pedig munkámat a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról szóló rendelet szabályozza. Továbbá kiemelt feladatom a kliensfelkutatás, valamint a rehabilitációs központ népszerűsítése a látássérült személyek körében, illetve az elemi rehabilitáció fogalmának, valamint a rehabilitációs központ szolgáltatásainak megismertetése a széles közvéleménnyel és a hálózatépítés.
Sok tapasztalattal rendelkezem a fogyatékos emberekkel kapcsolatos területeken, hiszen eddigi egész életpályám erről szólt. Magam is mozgássérült vagyok, önmagában viszont ez kevés lenne ahhoz, hogy ezen a területen dolgozhassak, ezért folyamatosan képzem magam. Késztetést érzek a tanulásra és továbbra is szeretnék fejlődni. Van bennem egy elég nagyfokú szociális érzékenység, empátia és segíteni akarás, amit munkám során jól tudok kamatoztatni.
Mozgássérült aktivistaként szívügyemnek tekintem a fogyatékos emberek életének jobbítását, amit úgy gondolom, hogy nem csak lehetőségem, de kötelességem is segíteni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy mindezt a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületénél tehetem, ahol remek munkatársakra, kiváló mentorokra és nem utolsó sorban nagyszerű emberekre leltem.
Kutas Margit
(személyi segítő, technikai munkatárs)
Erdély egyik hegyes-dombos vidékén születtem. Mindig nagyon szerettem a virágokat és a növényeket. Csodáltam a természetet és tudtam, hogy egy Teremtő keze munkája minden, ami körülvesz. Közgazdasági szakközépiskola elvégzése után sokáig könyvelési osztályon dolgoztam, azután titkárnő lettem. Ezt követően költözésünk miatt sok más területen dolgoztam.
Életem középpontjában mindig a családom állt. Férjemmel sikeresen felneveltünk két gyermeket. Sok helyen laktunk, ezáltal sok embert megismertem, mindig szerettem meghallgatni őket, és igyekeztem segíteni, amiben csak tudtam.
A mostani munkahelyemen, őszintén, tiszta szívemből és bátran kijelentem, hogy otthon érzem magam, mivel nagyon sok kedves és finom lelkű ember vesz körül, éppen olyanok amilyeneket mindig is szerettem, hiszen " margaréta" vagyok, kicsit törékeny.